Az elmúlt hét a nettó emberi hülyeség és az ártó rosszindulat jegyében telt el, különböző arányokban keverve. Míg a parlament továbbra is képtelen megegyezni az LB új elnökéről, addig más elmekórosok levágott disznólábakat dugdostak egy emlékműbe.

Baka András kálváriájával újabb fejezet nyílt a kis magyar parlamenti börleszkben, ha nem lennénk tisztában azzal, hogy ezek az emberek létkérdésekről döntenek még akár szórakoztató is lehetne a műsor. Hogy ki és miért szavazta le a köztársasági elnök jelöltjét talán sosem tudjuk meg, mindenesetre a teljes brigád egymás befeketítésén dolgozik (szokásos műsor). Sokat lehetne moralizálni azon, hogy hogyan süllyedt egy népesebb lakótelepi homokozó szintjére a magyar parlamentáris demokrácia, de ezzel egy lépéssel sem jutunk közelebb a megoldáshoz.

A torzsalkodás hozadéka egyben a demokrácia csődje is, hiszen nyilvánvalóvá vált, amit eddig is tudtunk, a Legfelsőbb Bíróság elnökeként minden párt a saját bábját látná legszívesebben. Emellett érdekes színfolt Sólyom László eltökélt próbálkozása arra, hogy saját, egyébként kifogástalan jelöltjét valahogy átverje az országgyűlésen. Az eltökéltség mellett figyelemreméltó a „de hát nem erről volt szó” szófordulat repetitív ismételgetése, sajnos úgy tűnik az államfő továbbra sincs tisztában azzal kikkel hozta össze a sors (esetleg idealista lenne?!).

A parlamenten kívül sem kell sokáig keresgélni, ha megfelelő adag hülyeségre vágyik az ember, elég az épülettől néhány száz métert gyalogolni a Széchenyi rakparton. Hazánk szélsőségesei is sok örömteli percet szerezhetnek a közönségnek, legutóbbi akciójuk a Liane Lang által készített Turul kompozícióra adott válasz. Arról hogy egy levágott kéz szobor szájába helyezése művészet vagy sem, lehetne vitatkozni, mindenesetre az alkotó korábbi munkáit elnézve nyilvánvaló, hogy nem ideológiai alapon választotta célpontját. A magyar műértők válasza nem késett sokat, disznólábakkal tömték meg a zsidóüldözés magyarországi áldozatainak emléket állító cipőket. A logika kérlelhetetlen, az angol művész kizárólag zsidó lehet, semmi más. Meg egyébként is Churchill szobrokat festékkel leöntögetni buta punkok játéka, nem méltó a hazaszerető magyarhoz. Mint ahogy az a cirkusz sem, ami ezután következik, lelkes jogvédők először flashmob ürügyén szórólapot osztogattak a szobornál, majd a következő csapat virágokkal tömte meg a lábbeliket, hogy azokat később Suchmann Tamás kommandója suvickolhassa tisztára. Jó üzleti érzékűek komoly összegeket kereshetnének azzal, hogy pénzért mutogatják a hasonló performanszokat.

Szélsőséges fronton fontos hír, hogy a rendőrség végre úgy gondolja, talált elég bizonyítékot Budaházy György letartóztatásához, ezzel próbálják talán ellensúlyozni a Jobbik előretörése által felkorbácsolt kedélyeket.

Ami pedig szorgos népünk biztonságát illeti, nemhogy az utcán és saját otthonunkban, de még az interneten is vigyáznunk kell. A régi-régi jó adathalász módszerek legutóbb a Facebookon köszöntek vissza, hogy a megszerzett adatokat később spamterjesztésben használják fel. Hihetetlen, de még mindig van, aki beugrik a hasonló adathalász trükköknek, hiába minden technológiai innováció, ha az emberi ostobaságot nem lehet kiszűrni vele. A különböző netes bűnszövetkezetek pedig szemmelláthatóan prosperálnak, és hatalmasra duzzadt botneteiket és zombihálózataikat aukciós oldalakon adják-veszik egymás közt.

A nyári uborkaszezon előtti talán utolsó nagy hajrát élvezhetjük ki, a jövő héten érkező hidegfronttal választott képviselőink is lassan melegebb éghajlatra költöznek. Csupán a kánikula az oka, vagy valóban elindultunk a permanens Monthy Python epizódok felé? Kell-e félnünk a radikálisoktól vagy méginkább a radikális művészektől? Erről és még sok minden másról beszélgetnek a holnapi adás vendégei, Dr. Fleck Zoltán jogász, Kürti Sándor a Kürt Zrt. elnöke és Winkler Ferenc a Gravoform ügyvezető igazgatója 19-én 17:00-tól a Rádió Café 98.6-on.