Két kis párt kerül ma terítékre, egyikük nem egyszer csinált kormánypártot az MSZP-ből, másikuk még csinálhat, bár erre kevés az esély.

A Szabad Demokraták Szövetsége kifejezetten szimpatikus alakulat volt a rendszerváltás környékén és egészen addig maradt is, amíg nem sikerült önmagukból kifordulva koalícióra lépniük az MSZP-vel. Kedvenceink azok a látványos durcás násztáncok voltak, amikor a Szabad Demokraták valamin megsértődtek és koalícióbontással fenyegetőztek, aztán mégis a józan eszükre (lásd pénztárca) hallgatva maradtak. Mire sikerült ezt a mutatványt élesben is megvalósítani már rég nem volt olyan súlyuk a kormányban, hogy bárki sírt volna utánuk.

Kormányon két dolgot lehet jól csinálni, kormányozni meg lopni. A kormányzáshoz nem volt elég az SZDSZ, a lopás, azonban szólóban is kitűnően kivitelezhető, igaz tömegben, szervezetten hatékonyabb. Mit is gondoljunk egy olyan pártról ami két dologban jeleskedett kormányzása idején, a kormányzati tevékenység akadályozásában és inkompetenciában. Emlékszik még valaki Magyar Bálint oktatási miniszterre?

Ahogy arról már korábban megemlékeztünk, a párt végvonaglása Fodor Gábor elnökké választásával kezdődött. Persze a bomlás már korábban látható volt, de igazán szórakoztatóvá csak ekkor vált a látvány. Bármilyen hihetetlen, de talán Kóka Jánosnak lett volna még esélye megmenteni, új irányba terelni a pártot. Mert mit is láttak Kókában az emberek? Egy megveszekedett, érzéketlen, minden hájjal megkent kapitalistát. Azt a típust, akit korabeli gúnyrajzokon monoklival, cilinderrel és tíz tokával ábrázoltak a grafikusok. Kóka tehát egy karakter, még ha nem is szimpatikus, vannak személyes tulajdonságai. Ezzel szemben Fodor Gáborból egy karikaturista is csupán a haját tudná kiemelni, egyéb elkülöníthető személyiségjegye nincs, ahogyan pártjának sem volt akkoriban. Hippikből pedig, köszönjük, van elég, a szerencsétlen humanisták évek óta próbálkoznak, hogy budai otthonaikból megmentsék a világot a felolvasóest és az esti romkocsmázás előtt, láthattuk, meddig jutottak. Szegény LMP most ünnepelheti magát, de azt kell gondolnunk, jórészt protestszavazatokat kaptak.

Épeszű ember ma már nem vállalná el az SZDSZ vezetését, gondoltuk ezt nemrég, és ezt az idő igazolta is, sok sikert Retkes Attilának a süllyedő hajóhoz. Ha valami még mozdítható a pártból, azt tessenek vinni szatyorban kifele, székházat most nem, köszi. (Apropó, látta valaki hogy néz ki mostanában a FKgP egykori székháza? Elég vicces.) Sokan sokféle módon támadják Retkest, de azt hiszem felesleges már ezzel foglalkozni. Az oroszlán még nem döglött ugyan, de az illem azt diktálja, hogy hagyjuk csendben kimúlni. Nem lehet egyszerű, ha az ember azt kapja osztályrészül, hogy tökönszúrja pártját. Frankeinstein eme szörnyét csupán Kuncze Gábor volt képes egyben tartani, távozásával a közös érdek még úgy, ahogy vitte előre a szekeret, de most már nemhogy repedések, egész kanyonok, Mariana-árkok tűntek elő.

A jó sok kihagyásban nemzetünk hetyke torzszülöttje, a Jobbik sem volt tétlen, Vona Gábor igazán kitett magáért. A Magyar Gárda betiltása utáni hajcihőben persze szokás szerint sikerült jól felforgatni a belvárost, azok jártak jól, akik a szentendrei művészeti vásáron voltak aznap. Később persze kiderült, hogy egyenruhaviselésért még nem járhat kardlap, így a rendőrök hibáztak. Itt azonban meg kell állnunk egy pillanatra, hogy értékeljük a tüntetők kreativitását, „ez kérem kerékpáros kesztyű és munkavédelmi bakancs”. Csókoltatjuk azt a bringást, aki 40 fokban bakancsban teker.

Ez történik akkor, ha az aktuális hatalomnak nem szimpatikus valaki, és ne legyen kétségünk afelől, hogy a Jobbik és csatolt részei is így cselekednének a nekik nem szimpatikus kisebbségekkel, ha esetleg hatalomra kerülnének. Sajnos nekik nincs elég eszük ahhoz, hogy felfogják a helyzet iróniáját, sőt, néhány nappal később Vona Gábor már meg is fenyegette a melegfelvonulás szervezőit és résztvevőit. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket.

Nem lehetünk elég hálásak a sorsnak, hogy épp nyárra időzítette e két remek párt műsorát, így talán mégsem fullad unalomba ez a fesztiválokkal, hőséggel és felhőszakadással megspékelt nyár. A műsor 17-én 17:00-tól Kóczián Péterrel, Babarczy Eszterrel, Rangos Katalinnal és vendégeikkel a Rádió Café 98.6-on.