Magyarországon élni jó, ha hagynak. Mindenesetre nem lehetünk elég hálásak országunk nagyjainak, hogy a legmegveszekedettebb uborkaszezon közepén is gondoskodnak témáról.
Az elmúlt hetek történései közül nem a legfontosabb, de a legnagyobb port felvert ügy a Terézvárosi csendrendelet. Választott képviselőink úgy döntöttek, hogy szeptembertől este 10-kor takarodót fújnak a VI. kerületben.
Élő példa a XI. kerület hasonló rendelete, ahol az életbelépés óta gombamód elszaporodtak a galériák és egyéb kultúrhelyek. A magyar ember, ha nem rúghat be akkor kulturálódik, így megy ez. Nem kell tehát félteni a találékony vendéglátósokat. Terézváros szórakozóhelyei ilyen szempontból még helyzeti előnyben is vannak, hiszem számos színház található a környéken. Azt pedig nehéz elképzelni, hogy este tízkor az ügyelő erélyesen lerugdalja a színészeket a világot jelentő deszkákról (modorosság ultradeluxe). De például a Sirály vagy éppen a Kiadó kocsma is állandó kiállításokkal várja vendégeit, nekik talán elég lesz este 20 forintos belépőt kérni mindenkitől. Persze a rendelet általánosságban vendéglátóhelyekről beszél, tessék mondani a Moulin Rouge akkor most mi is?
Mégis mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha nem kellene kiskapukat keresgetni, bár a VI. kerület esetében a rendelet erre nem sok lehetőséget hagy. Az is lehet persze, hogy mindez csak egy ügyes húzás, hogy elterelje a figyelmet Kékesi Tibor egyéb ügyleteiről, annak viszont kitűnő. Gyanús lehet például, hogy a rendelet megalkotása és kihirdetése előtt nem egyeztetett a vendéglátóhelyekkel, de valahogy az évek óta a szabályozásért küzdő civilek is kimaradtak a körből, ezzel erős ad-hoc jelleget kölcsönözve az egész akciónak. Egyeztetve persze lesz, utólag, miután kihirdették a rendeletet és miután civilek uszkve 5000 embert csődítenek a Jókai térre 24-én este 8 órára (takarodo.com). Kérdés, hogy a nem kerületben lakó lelkes kocsmázók mekkora nyomást gyakorolhatnak az önkormányzatra, vagy egyáltalán érdekel-e valakit a nem ott lakók, szavazók véleménye. Nem vitás, hogy sokaknak gondot okoz a zaj, vagy az éjszakai mozgolódás. Bár talán pár részeg fiatal jobb, mintha bicskások járkálnának az utcán a későn hazatérőket molesztálva. Érthető tehát a lakók panasza, és az is, hogy valamilyen kompromisszumot kötni kell, de az önkormányzat szemmel láthatóan nem a kompromisszumok híve. Ahogy évekig tűrték a Liszt Ferenc téri illegális területfoglalást, most ugyanolya fapofával takarítanák ki az egészet. Vagy a kenőpénz fogyott el, vagy már a változás szelét érzik az önkormányzatnál is és ezzel szeretnék majdani utódaikat elütni jelentősebb bevételektől. Ez persze puszta spekuláció, az is lehet, hogy valakik tényleg komolyan veszik a munkájukat az önkormányzatnál. És kiemelnénk itt a Jobbikos Gyenge Zsoltot, aki úgy tűnik egyedül gondolkodik a testületben és az ügyről igen szimpatikusan érvelve nyilatkozott.
Éjszakai inni márpedig jó, én mindig büszkén vezettem körbe külhoni ismerőseimet a belvároson, vagy vittem el az éppen itt szófaszörfözőket a Gödörhöz, mert ilyen máshol bizony nincs. A Liszt Ferenc tér vagy az Andrássy út hangulatához kevés hely ér fel, eddig csak az egyszem Ráday utca volt ennyire turistacsalogató. Nem számoltak még a bulizókkal és nyilvánvalóan nem ebben a közegben élnek a rendelet kiagyalói, hiszen ha ismernék a szokásokat ilyesmivel meg sem próbálkoztak volna. Este 10 előtt civilizált ember be sem megy a kocsmába, addig valahol „alapoz”, legyen az közpark, házibuli, étterem, vagy éppen otthon öltözik át és zuhanyzik le, vacsorázik mielőtt nekivág az éjszakának. A hajnal 1 óra kicsit reálisabb, a jobban értesült diszkófejek ilyenkor szállingóznak a táncos mulatók felé, köztudomású ugyanis, hogy a neves vendég DJ-k korábban nem is kezdenek. El lehet menni máshová, de nem biztos, hogy a Mono közönségének jó lesz a Dokk felhozatala.
A helyi lakosok számára zavaró az esti tivornyázás és hangoskodás, de nyilván az már kevésbé frusztrálja őket, hogy ingatlanaik ára megháromszorozódott az elmúlt időben. Sőt sok helyen az engedélyért cserébe a vállalkozások újították fel az épületeket. Hogy is van ez akkor, nem ilyen lovat akartunk? Tipikus magyar történetnek várjuk hát a végét, ami bizonyosan nem lesz megnyugtató, ebben a szituációban ugyanis nem létezik mindenki számára kedvező döntés.
Ezen kívül volt még a héten futballbotrány, Orbán Viktor is belelendült a kampányba jókorát rúgva a múlt hét óta még látványosabban döglődő SZDSZ-be.
Ezek a témák lesznek leginkább előtérben a mai adásban 17:00-tól a Rádió Café 98.6-on, ahol Csizmadia Ervinnel és Gerényi Gáborral beszélgetnek a műsorvezetők, Kóczián Péter és Babarczy Eszter.
